Magvak és hüvelyesek

A múltkori szavazáson a többség az egészséges életmódot támogató ételek mellett voksolt, köszönöm, hogy segítettetek a véleményetekkel!
Így akkor folytatom a sort és igyekszem minél több érdekességet hozni Nektek.
Gasztrobloggá azért nem fogok alakulni 🙂

, de azt ígérhetem, hogy egy-egy élelmiszer mellé mindig megírom miért javaslom a fogyasztását vagy pedig az elhagyását. Most utóbbiról hoztam egy posztot Nektek.

Magvak és hüvelyesek
🥜🌰🌽
Miért fontos, hogy egyénileg mérlegeld az egyes ételcsoportok fogyasztását? Ami jó valakinek, nem biztos, hogy Neked is jó lesz. A magvak és hüvelyesek sokszor a vega, vegán étrend alapját képezik. Nézzük mit tartalmaznak és milyen hatásokat okozhatnak.
A lektinek a növényekben is megtalálható fehérjék. Kritikus mennyiségű lektint tartalmaznak a lisztek, minden gabonából és álgabonából készült feldolgozott élelmiszer, a növényi olajak, és a hüvelyes termésűek, bab, lencse, kukorica.
Ezek a növényi lektinek bekerülnek a tápcsatornába, nem bontják őket a bélben lévő fehérjebontó anyagok, a bélcsatornán áthaladva bél- és nyálkahártya áteresztést váltanak ki, megváltoztatva a sejtek egymás közötti kapcsolati rendszereit. Sokszor szoktam ezt részletesen elmagyarázni a konzultáción, hogy lássátok hogyan néz ki a bélfal és mit jelent, ha a kelleténél több ilyen fehérjetörmeléket enged át, milyen ételérzékenységek, gyulladásos tünetek és autoimmun betegségek származtathatók ebből a problémából.
Vannak bizonyos lektinek, amelyek az ízületek porcot alkotó elemeihez kapcsolódnak és itt gyulladásos folyamatokat indítanak. Sokaknak ismerős lehet ez ízületi fájdalmak, kéztőalagút szindróma, ínhüvelygulladás, térd- és derékfájdalom formájában. Autoimmun gyulladásként pedig a rheumatoid arthritis.
Vannak kivételek, amik egyéni döntéssel alkalmanként fogyaszthatóak, de az alapelv, hogy hüvelyest, gabonákat és magokat körültekintéssel szabad csak az étrend részévé tenni.