Jó zsírok, rossz zsírok – hogy is van ez?
Trendek, évek, zsírok
Az elmúlt cirka 20 évben szerintem legalább évente jöttek-mentek újabb érvek és ellenérvek a zsírfogyasztás kapcsán. Volt a vaj versus margarin-korszak, az anti-tojássárga időszak, az olívaolaj mennybemenetele, aztán jött a light-zsírmentes termék dömping, nulla zsírbevitelre buzdítás..szóval sokféle trend, mindig megalapozott (vagy annak tűnő) diétákkal és persze hozzájuk kapcsolódó termékekkel megspékelve.
Persze nem tudhatjuk, hogy ami most jön ki kutatásokkal, az 10 év múlva nem számít-e badarságnak, de egy biztos szerintem: ahogyan a gyógyszerlobbi nagyot ment az elmúlt 20 évben a cukorkaként javasolt savlekötő, koleszteringyógyszer témában, úgy derülnek ki naponta, hogy a Nestlé, a Coca-cola és hasonló nagy cégek hogyan „vették” meg a kutatásokat, hogy a termékeik számára előnyös képet fessenek.
Számomra éppen ezért befogadható az az irányzat, amely az úgynevezett szükségleti táplálkozás irányába mutat, vagyis: olyat eszünk, ami maximum minimálisan feldolgozott és hasonlít arra, ami az erdőben, legelőn sétált, kapirgált, a földből kinőtt vagy fán, bokron megtermett és ahogyan a tegnapi képen mutattam: amit még a felmenőink is ételként felismernének.
Ami igazán számít – inzulinszint
A zsírok kapcsán hozok most egy érdekességet, hogyan emelik az inzulinszintet. Korábban írtam, hogy minden makrotápanyagnak, vagyis a fehérje-széndhidrát-zsír hármasnak is van inzulinválasza, kérdés, hogy milyen mértékű. Ebből a két képből remekül látható, hogy az elhízást nagyrészben okozó hibás inzulinműködést nem csak a szénhidrátok hibájaként kell nézni: a rossz zsírok ugyanolyan rossz hatással vannak erre. És ami a legkritikusabb pont az egészségünk szempontjából: a feldolgozott zsírok, olajok (repce, hidrogénezett növényi zsírok, minden csomagolt késztermékben, kekszben, pudingban, szószokban stb) sohasem fordulnak elő a szénhidráttal karöltve a természetben. Tehát amelyik állat a mezőn sétált vagy növény, amelyik a földben termett, nem sűrűn sétált be a gyárba megfürdeni egy kis hidrogénezett zsírfürdőért.
Az ilyen feldolgozott szénhidrát-zsír kombináció (keksz, szószok stb) a legveszélyesebb a gyulladásfaktorokat tekintve, olyan jelátviteli vihart indítanak el a szervezetünkben, ami szinte az összes civilizációs betegségünk alapproblémája. A rossz zsírok a képen látható mértékben inzulinrezisztenciát okoznak, nagyobb inzulinválaszt váltanak ki még a fehérjénél is!
Rossz zsírok hatása
Ezzel ellentétben a jó zsírok képesek visszafordítani az inzulinsrezisztenciát, a 2. képen látjátok milyen egyenes vonalat mutat a válaszuk.
Jó zsírok hatása
Milyenek tehát a jó zsírok?
- Avokádó, avokádó olaj
- Mct olaj
- Olívaolaj, olívabogyó
- Kender + olaj
- Makadámdió + olaj
- Lenmag
- Chia mag
- Legelőn tartott állati eredetű ghee (tisztított vaj)
Szeretnétek tudni melyiknek milyen a hőállósága főzés szempontjából? Az, hogy a jó zsírfogyasztás miért fontos a szervezetünknek, egy másik írásban hozom majd Nektek.
